A Wesselényi-kastély építése valószínűleg 1778 után kezdődött és 1810-ig tartott. Az eredetileg négyszög alaprajzú, késő barokk épületegyüttesből a főépület és két déli pavilon maradt fenn. Kazinczy Lajos serege 1849. augusztus 25-én a kastély udvarán tette le a fegyvert, és a nagyteremben írták alá a megadásról szóló okmányt. Utolsó gazdája Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Párt elnöke volt. 1959-től az általános iskola felső tagozata, 1971-től úttörőház működött benne. A park szélén az 1771-ben épült egykori lovarda áll, falát Johannes Nachtigall lószobra díszíti. Az 1781 óta fejlesztett, 24 hektáros park 1968 óta nyilvános botanikus kert. Magában foglal többek között több üvegházat, két japánkertet, egy fosszíliarezervátumot, egy kétszintes, 23 medencéből álló akváriumot és egy vadasparkot.
A Wesselényi család romos kriptája, tizenkét sírhellyel.
A várostól két-három kilométerre nyugatra az 1903-ban épült volt Béldy-kastélyban ma ideggyógyintézet működik.
Középkori eredetű református temploma mai alakját 1749-ben kapta. A főbejárat mellett a „labanc” Wesselényi István és felesége, Bánffy Kata sírköve látható. Mennyezete kazettás. Kertjében áll Sepsi József 2004-ben felállított Wesselényi-szobra.
A városi kórház az egykori járásbíróság 1906-ból való épületében működik.
A városi múzeum anyagát a művelődési ház folyosóján állították ki.
Az egykori kaszinó épületét az ortodoxesperesség, a Takarékpénztár 1906–07-ben épült hajdani székházát pedig a városháza használja.
Kénes, gyógyvizes forrásait felhasználva 1966 után építettek ki strandot.
A református temetőben az 1848/49-ben elhunyt honvédek emlékobeliszkje.