Zsibó Honlapja

• Wesselényi kastély: építése valószínűleg 1778 után kezdődött és 1810-ig tartott. Az eredetileg négyszög alaprajzú, késő barokk épületegyüttesből a főépület és két déli pavilon maradt fenn. Az ebédlő vadászjeleneteit Franz Neuhauser festőművész készítette. A kastély mai formáját id. Wesselényi Miklós idejében nyerte el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

Utolsó gazdája Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Párt elnöke volt. 1959-től az általános iskola felső tagozata, 1971-től úttörőház működik benne. Napjainkban itt szervezik a Vörösmarty szavalóversenyeket.

• A park szélén az 1771-ben épült egykori lovarda áll, falát Johannes Nachtigall lószobra díszíti. A Wesselényi család messze földön híres volt méneséről, amely apáról fiúra szállt. Ifj. Wesselényi Miklós még Angliába is eljut, hogy tanulmányozza a lótenyésztést, és az ügetőpályákat, majd Hortobágyról lovakat vásárol a ménes felfrissítésére.
• Az 1781 óta fejlesztett, 24 hektáros park 1968 óta nyilvános botanikus kert. Magában foglal többek között több üvegházat, két japánkertet, egy fosszília rezervátumot, egy kétszintes, 23 medencéből álló akváriumot és egy vadasparkot.
• A Wesselényi bírtok alkotó része volt a vadaspark, amelynek külön varázsa volt. Mesélik, hogy hajdanán itt alkalmi színpad állt, amelyen a kolozsvári színészek játszottak a műkedvelő Wesselényinek és a meghívott társaságnak vadásztémájú darabokat. Annak idején nem voltak kerítés mögé zárva a vadak, így életszagú előadások születtek, és ha véletlenül előbukkant egy vad, hát elejtették, ha nem más, akkor Wesselényi. A lovászok elővezették a felvirágozott arab lovakat, a gulyások kürtölve a szarvasmarhákat, felcsendült a zene. Ma drótháló mögül figyelhetjük a szelídnek tűnő vadak életét.
• A Wesselényi család romos kriptája, tizenkét sírhellyel a kastély közelében található, itt van eltemetve id. és ifj. Wesselényi Miklós.
• A református temetőben az 1848-49-ben elhunyt honvédek emlékobeliszkje.
• A várostól két-három km-re nyugatra, csodálatos környezetben, az 1903-ban épült Béldy-kastélyban ma ideggyógyintézet működik. Az 1100 négyzetméter alapterületű, szépen berendezett kastély előtt szépen gondozott park, mellette teniszpálya és ügető létezett, amikor jött az államosítás. A kastélyba korház, öregotthon, majd ideggyógyintézet költözött.
• A Zsibó vidékére látogató turista programját gazdagítja a szamosőrmezői ortodox fatemplom (18. század), a hosszúújfalvi fatemplom (1880), továbbá a szilágyrónai természetvédelmi rezervátum megtekintése.
• Wesselényi szobor. A zsibói Wesselényi Társaság 2002-ben, a helyi Református Egyházközséggel és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjával közösen határoz a Wesselényi szobor felállításáról. Gyűjtés indul, de az RMDSZ és magyarországi alapítványok támogatására is szükség van. Így kerül sor 2004-ben a szobor (Sepsi József alkotása) avatására.

• A Wesselényi család kriptája: teljesen széthordták, mára néhol még maradt egy darab 40-50 cm magasságú falrész, ha valaki nagyon keresi, megtalálja a gaz és a bokrok között.