Zsibó Honlapja

Üdvözöljük a Zsibói weblap oldalán!

Szilágy megye közigazgatási székhelyétől, Zilah várostól 25 km-re északkeletre található, melyhez az 1H országút és a 108 A megyei út, valamint vasút köti össze. Ez a földrajzi helyzet, amelyet a fontos vasutak és utak kereszteződése kedvelt, több szinten is hozzájárult és ma is hozzájárul a fejlődéséhez: gazdasági, társadalmi, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális stb. Jibou város területe a Guruslau déli részén található. Leginkább a legnagyobb kiterjedésű Somesului második teraszán húzódik, de emellett a Somesului réten és annak harmadik teraszán is húzódik. Rona és Husia falvak néhány teraszos hídon találhatók, a Somes jobb oldalán. Cuceu falu a Vaia Fânatelor, a Vaia Srate bal oldali mellékfolyója mentén, valamint Var falu a Somes második és harmadik teraszán, de egy része a rétjén alakult ki. Fizikai-földrajzi szempontból a várost nyugatról a Salajului-hegység (Cuceului határában 338 m tengerszint feletti magasságban), keleten a Culmea Prisnelului (438 m tengerszint feletti magasságban Piscul Ronei – Rákóczi) határolja. , délen a Dumbrava-hegy (558 m tengerszint feletti magasság), az Agrij-mélyedés és az Agrij-Almas folyó köze, északon pedig a Guruslau-mélyedés sima síksága. A megalkotott domborzati formák a legkedvezőbb feltételeket kínálják az áruforgalom számára, ide vonzzák és letelepítik a lakosságot. Jibou város helyzetéből adódóan az ország nyugati és északnyugati régióira jellemző mérsékelt kontinentális éghajlatú szektorba esik, és túlnyomórészt nyugati körforgásnak van kitéve, télen a tengeri-sarki inváziók északnyugat felől. a kontinens dominál, nyáron pedig délnyugatról, az észak-mediterrán ciklonális tevékenységen belül a meleg levegő észak felé vonult. Ennek eredményeként Jibou város klímáját magas termikus potenciál, viszonylag alacsony termikus amplitúdók és bőséges csapadék jellemzi. A víz szerepe a település fejlődésében különösen összetett volt, régebben a vizet a lakosság ivóvízszükségletének kielégítésére, a kézműves tevékenységek fejlesztésére, például len és kender olvasztására, de a víz felhasználására is használták. áruszállítás tutajon, inkább a sót választották, Dezsből Szatmárba 1610 óta. Jibou városának gazdasági és társadalmi fejlődésével de Zalau községé is a Szamos vize a két város ipari platformjainak vízellátásának fontos forrásává vált. A Somes-réten található kutak biztosítják Jibou lakóinak ivóvízigényének kielégítését. Jibou városa olyan lokális süllyedés övezetben található, amely meghatározta néhány folyó konvergenciáját, mint például: Almasul, Agrijul, Valea Sarata, amelyek Salaj megye területén egyedülállóak, és ez az egyik olyan tényező, amely elősegítette a kialakulását. és a város fejlődése. A délnyugati városrészben fellelhető ásványforrások 1906 óta ismertek Petry Mór Salaj monográfiájából, amelyet 1966 óta hasznosítanak. Florisztikai és faunikai szempontból Jibou város területe a szigethez tartozik. Közép-Európai Kárpát tartomány, a biotikus elemek eloszlásában gyenge vertikális zónázás figyelhető meg, melynek jellegzetes jegyét az erdőfelületek és a másodlagos és származtatott rétek, illetve a mezőgazdasági területek keveredése adja. A populáció megtelepedése ezen a helyen nem véletlen, hanem főként az élelemhez és a lakosság gazdasági tevékenységéhez szükséges növény- és állatfajok sokféleségének az eredménye.